Életbiztosítás kötés távoli ügyfélazonosítással: jövő év közepétől már nem lehetőség, hanem kötelezettség a biztosítók számára

Figyelem, cikkünk frissült!

Az interjú közlését követő napon, azaz november 9-én módosító indítványt nyújtottak  be a törvényhozásnak, melynek hatására a szabályozó a törvény hatálybalépésének dátumát megváltoztatta. A módosítás a tervezet 41. § (1) bekezdését érinti: a törvény hatályba lépése egyes rendelkezések kivételével változatlanul 2024. január 1., azonban a szolgáltatók általi auditált hírközlő eszköz alkalmazásával kapcsolatos rendelkezés 2024. július 1. napján lépne hatályba.

Interjú Dr. Molnár István biztosítási szakjogásszal

Alig született meg, máris nagy hullámokat vet a biztosítási piacon az a javaslat, amit a Pmt.* és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabályban tervez érvényesíteni az állam.

Az új szabályozás gyors fejlesztéseket követel majd jónéhány, a digitalizációra eddig kisebb figyelmet fordító biztosítási szereplőtől, akiknek többek között az ügyfeleik távoli, online azonosítására is fel kell készülniük. Ugyanakkor a jogszabály egy kis könnyebbséggel is szolgál: a tervezet szerint a digitális ügyfélazonosításhoz jövőre már nem kell lakcímkártya, elég lesz hozzá az ügyfél személyazonosító okmánya.

Dr. Molnár István, ügyvédet, biztosítási szakjogászt kérdeztük a változásokról.

– Mit ír elő pontosan az új törvény a piac szereplőinek?

A módosítási javaslat – a továbbiakban Tervezet – leginkább jelentős újdonsága az, hogy a törvény hatálybalépésének napjától a pénzügyi szolgáltatók a pénzmosással kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során az ügyfél erre irányuló kérése (a normaszöveg szerint „döntése”) esetén az ügyfélátvilágítást, az átvilágítás során rögzített adatokban bekövetkezett változások rögzítésének folyamatát, és a fokozott ügyfél átvilágítást nemcsak személyesen, hanem az általuk üzemeltetett biztonságos, védett, az MNB által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is kötelesek lehetővé tenni.

A hatálybalépésről a nemrég módosított 41. § (1) bekezdés rendelkezik: a szolgáltatók általi auditált hírközlő eszköz alkalmazásával kapcsolatos rendelkezés 2024. július 1. napján lépne hatályba. Ez azt jelenti, hogy egyetlen szolgáltató sem dönthet úgy, ettől a naptól marad a személyes átvilágítás mellett, mert a távazonosítás fentiek szerinti lehetőségének bevezetése, arra az esetre, ha az ügyfél távazonosítást kér, kényszerítő jelleggel következik a jogszabályból. Annak elmaradása tehát felügyeleti szankciót is maga után vonhat.

– Igaz-e, hogy a módosítás értelmében január 1-től az ügyfélazonosításához nem kell majd lakcímkártya?

Igen. A Tervezet kiegészíti a Pmt. értelmező rendelkezéseit az „azonosító okmány” fogalmával és rögzíti, hogy azonosító okmány alatt magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány, külföldi állampolgár esetében az úti okmány vagy a (magyarországi tartózkodásra jogosító) személyazonosító igazolvány értendő.

Ezen fogalom meghatározással a Tervezet egyértelművé teszi, hogy az azonosítás során kizárólag ezen okmányok típusának és számának rögzítése szükséges (és nem szükséges többek között a lakcímet igazoló hatósági igazolvány számának rögzítése a szolgáltató nyilvántartásában).

– Pontosan mely hazai szereplőket és termékeket érinti a változás a biztosítási piacon? 

A Pmt. hatálya továbbra is kiterjed a biztosítókra, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkeznek, e tevékenységük tekintetében, és továbbra is kiterjed az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenységük során eljáró, a Bit-ben meghatározott többes ügynökökre és biztosítási alkuszokra.

– Mi a helyzet a Magyarországon működő külföldi szolgáltatókkal?

A Tervezet szerint a Pmt. hatálya akkor terjed ki arra, aki Magyarország területén kívül az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, ha a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást Magyarországon létesített tartós üzleti egysége révén állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül nyújtja.

A Tervezet meghatározza a tartós üzleti egység fogalmát is.

A tartós üzleti egység a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti telephely, továbbá minden egyéb olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó hely, amely a szolgáltató székhelyétől eltérő helyen található. Tartós üzleti egységnek minősül az is, ha a külföldi székhelyű szolgáltató határon átnyúló szolgáltatását egy jogilag különálló szervezet, közvetítő igénybevételével nyújtja.

– Átadhatják a biztosítók az ügyfélátvilágítás feladatát harmadik személynek, például biztosításközvetítőknek?

Ebben a tekintetben nincs változás, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredménye továbbra is elfogadható. A Tervezet csupán azzal egészíti ki a Pmt-t, hogy a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésével kapcsolatos döntést nem szervezheti ki.

– Mit ír elő a törvény konkrétan az ügyfelek távoli azonosításáról? Milyen online, digitális csatornákat használhatnak a szolgáltatók?

A szabályozás változatlan a tekintetben, hogy az ügyfél az ügyfélátvilágítás elvégzése céljából köteles személyesen megjelenni a szolgáltatónál. Változatlan a tekintetben is, hogy az átvilágítást a szolgáltató elvégezheti az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is. Változás ugyanakkor, hogy utóbbi nem lehetőség többé, hanem annak érdekében, hogy a távazonosítást preferáló ügyfelek igényét is ki tudják elégíteni, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók immár kötelesek a hírközlő eszköz útján való azonosítás technikai lehetőségeit is megteremteni.

– Milyen partnert érdemes választaniuk a biztosítóknak a távazonosításhoz szükséges auditált elektronikus hírközlő eszköz beszerzéséhez és üzemeltetéséhez?

A 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet taxatíve meghatározza az auditált elektronikus hírközlő eszköz és az ilyen eszköz működtetésének minimumkövetelményeit valamint auditálásának módját. Olyan szolgáltatót érdemes választani, amely ezeknek az elvárásoknak hosszú ideje megfelelő rendszereket telepít és üzemeltet.

– Milyen organizációs feladatokat ír elő az új törvény a szolgáltatók számára?

A módosítás kötelezővé teszi, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, tehát az életbiztosítási ágba tartozó tevékenységeik körében a biztosítók és a közvetítők is, 2024. július 1. napjától kijelölt felelős vezetőt és megfelelési vezetőt foglalkoztassanak. Ezeket a személyeket az alábbiak szerint definiálja:

Kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, aki a szolgáltató Pmt. 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában kijelölésre került, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásért felel.

Megfelelési vezető: a szolgáltató Pmt. 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában kijelölt vezető beosztású foglalkoztatottja, aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelményeknek és elvárásoknak a szolgáltató foglalkoztatottjai általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

A biztosítók esetében a Bit. szerinti megfelelőségi vezető egyúttal elláthatja a Pmt. szerinti megfelelési vezetői teendőit is.

– Mire számíthatnak a szolgáltatók, lesz türelmi idő a távazonosítás bevezetésére?

A Tervezetben jelen állás szerint nincs türelmi idő, ezért ha így marad, a jogszabály és a szolgáltatóknál kijelölendő felelős vezető és a megfelelési vezető kinevezésére vonatkozó szabályok ugyanakkor csak 2024. július 1. napján lépnének hatályba. Az új szabályozás hatálya alá eső biztosítók és biztosításközvetítők tehát legkésőbb ekkortól gondoskodni kötelesek ezeknek az új posztoknak a betöltéséről is. 

*Pmt.: 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Ha szeretne gyors technológiai megoldást életbiztosítást igénylő ügyfelei távazonosítására, keressen fel minket!