Szerződéskötés videóhívással – Fellélegezhetnek a bankok, mégsem tiltja a korábbi gyakorlatot a Ptk.

Cikkünk  2022. július 20-án frissült.

Idén januárban hatályba lépett egy Ptk. módosítás, amely kisebb tanácstalanságot okozott a pénzügyi piac szereplőinek körében. A kiegészítés a távoli ügyintézéshez videóhívást használó bankokat, biztosítókat érinthette volna a leginkább, hiszen az eddig megszokott digitális szerződéskötési gyakorlatot látszott alaposan felülírni.

Úgy tűnt, hogy nehezebb lesz a bankok élete…

A korábbi szabályozás értelmében videóhíváson (a 26/2020 MNB rendeletben definiált auditált elektronikus hírközlő eszközön) keresztül úgy lehetett elektronikus jognyilatkozatot tenni – például egy banki ügyféllel távolról hitelszerződést kötni -, hogy az ügyfél az élő videóstreamben szóban fogadta el, és „írta alá” a szerződést. Ez az eljárás eddig eleget tett a Ptk. írásbeliségre vonatkozó passzusának (6:7. § (3)), amely így szólt:

„Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.” 

Márpedig egy auditált elektronikus hírközlő eszközzel rögzített kép- és hangfelvétel pont ilyen formának tekinthető, ahogy azt az MNB az e-jognyilatkozatokra vonatkozó, 2019.05.09-i keltezésű körlevelének 1.2-es pontjában is hangsúlyozza.

A Ptk. 2022.01.01-től hatályba lépett, kiegészítő 3a módosítása azonban már így fogalmaz:

„Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek.”

Az új módosítással egy olyan kifejezés került a törvénybe, melynek pontos tartalmát azóta is lázasan elemezgeti a szakma: a videós azonosítással egybekötött, a fentebb említett MNB körlevélben is írásbelinek elismert jognyilatkozattételi lehetőséget semmisnek tekinti azzal, hogy a jognyilatkozat tartalmának írásjegyekkel rögzítettnek kell lennie.

Az írásjegyekkel rögzítettség feltehetően papír vagy valamilyen írásjeleket tartalmazó digitális állományt jelent, de ilyen jellegű pontosító magyarázatot vagy konkrét példákat a módosítás nem tartalmaz. A módosításhoz csatolt hivatalos indoklás azt mondja, hogy a rendelkezés célja egyértelművé tenni, hogy az ágazati jogszabályi követelményeknek megfelelően létrehozott elektronikus okirat az írásbeliség feltételeit kielégíti, és az alakiság megítélése nem igényel további bírói mérlegelést.

Nincs változás a Ptk. módosítás után

A 2021. évi XCIX. törvény 46.§-a azonban a Ptk. szabály alóli kivételként rögzíti, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződések és az azokhoz kapcsolódó jognyilatkozatok teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek, és ezáltal szükségszerűen kielégítik az írásbeliség követelményét, ha azokat az MNB rendeletnek megfelelő auditált elektronikus hírközlő eszköz útján teszik meg.

A jogalkotó  a COVID vészhelyzetre tekintettel ezt a kivételszabályt eredetileg csak 2022. december 31-ig vezette volna be. 2022. június 1-jén  azonban egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a kivételszabály alkalmazásának véghatárideje törlésre került.

Ez tehát azt jelenti, hogy a videóhívásban tett jognyilatkozatok tartalmát továbbra sem lesz szükséges írásjegyekkel is rögzíteni. A pénzügyi szolgáltatók maradhatnak az eddig megszokott gyakorlatnál, az ügyfél által videóhívásban „szóban aláírt” szerződés továbbra is teljes értékű.