2024. 01. 16.

Új világ jön az életbiztosításoknál: ennek az innovációnak minden ügyfél örülhet

A cikk első közlésben a Portfolio.hu-n jelent meg, 2023. december 6-án. Örülünk, hogy szakmai véleményünkkel hozzájárulhattunk az elkészítéséhez. |

Komoly változásokat hozhat a biztosítási piacon a pénzmosási törvényt módosító javaslat: jelen állás szerint a biztosítóknak nyár közepétől kötelező lesz digitális azonosítást bevezetniük az ügyfeleik számára, a Pmt. alá eső termékek esetében.

Míg a bankszektorban már évek óta léteznek ezek a megoldások, a biztosítók nagy részének azonnal lépnie kell, hogy időben befejezzék a fejlesztést. Ha nem csupán a kötelezettség kipipálása lesz a cél, az érdemi fejlődést indíthat el a digitalizáció irányába az életbiztosításoknál, és a biztosítók hatékonyabb működését támogathatja.

Fontos változás a küszöbön

A jogalkotói szándék (ami a Digitális Állampolgárság Programban is tetten érhető) és a piaci trendek is egy irányba, a biztosítási biznisz digitalizációja felé mutatnak. Január elsején lép hatályba a tervek szerint a Pmt.-t (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt) módosító javaslat. A javaslat digitális ügyfélazonosítással kapcsolatos rendelkezése 2024. július 1. napján lépne hatályba, amely értelmében

jövő nyár közepétől a Pmt. alá eső termékek esetében minden biztosítónak kötelező lesz a digitális ügyfélazonosítás biztosítása, ha az ügyfél azt szeretné választani a személyes helyett.

A módosító javaslat első verziója szerint már január elsején életbe lépett volna ez a kötelezettség, ám úgy tudjuk, hogy a szektorral történt egyeztetések hatására gyorsan kitolták fél évvel a határidőt.

Lemaradt az insurtech fintechtől

Miközben a bankszektorban ma már teljesen természetes, hogy online nyithatunk számlát, vehetünk fel személyi hitelt pár kattintással, a digitalizációban a biztosítók néhány éves lemaradással követik a bankokat. Ennek egyik oka, hogy a biztosítók jóval kevesebbszer lépnek kapcsolatba az ügyfelekkel, kevesebb a gyakori, rendszeres tranzakció náluk, az ügyek sok esetben speciálisak, személyre szabottak. De ettől még náluk is egyre fontosabb a hatékonyságnövelés digitalizációs megoldásokkal.

A pandémia alatt a biztosítók megijedtek, hogy a még mindig erőteljesen személyes alapú értékesítési csatornáik működése teljesen leáll, ami különösen az életbiztosítások eladását nehezítette volna meg. A lehető leggyorsabban létrehozták azokat a videós és online csatornákat, amely a távoli értékesítést, az önkiszolgáló értékesítést támogatta, ám a várt eredmények elmaradtak:

világossá vált, hogy unit linked életbiztosításokat (egyelőre) nem lehet ügynökhálózat nélkül hatékonyan eladni.

Jeney Gábor, a digitális azonosítási megoldásokat fejlesztő Comnica vezetője lapunknak elmondta, hogy egyes szereplőknél a Covid-világjárvány utáni fejlesztések nyomán már fellelhetők bizonyos technológiák, ügyfélazonosítási / átvilágítási megoldások, de ezek sokszor nincsenek illesztve a rendszerekhez: félkész vagy részben manuális folyamatok részei. Ám mivel a banki világ tapasztalataiból merítenek a biztosítók is, egyre inkább felismerik, hogy a digitális megoldásokkal értékes emberi munkaórák szabadíthatók fel, és hatékonyabbá tehető az értékesítés, ami végül növeli az üzleti eredményt.

Fontos momentumhoz értünk: vélhetően a jogszabályalkotók célja is az lenne, hogy a szektort digitális irányba tolják, ez pedig párosul a biztosítók szándékával, hogy digitalizációval támogassák az üzletet az életbiztosítások szegmensében is. A papírügyek digitalizációjában egyrészt kulcsfontosságú az ügyfélátvilágítás (azonosítás), másrészt a dokumentumok, nyilatkozatok elektronikus aláírása.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Jeney Gábor szerint a technológiai beszállítók többféle verzióban tudnak ügyfél átvilágítási megoldásokat adni a biztosítóknak:

A közvetett azonosításban az ügyfél saját maga, önkiszolgáló módon megy végig a folyamaton. Ez a jellemzőbb megoldás, ugyanis nem kell hozzá élőben kapcsolatba lépni ügyintézővel. Az ügyfél szelfit és személyi okmányfotót készít, az azonosításhoz használt szoftver pedig a fotókat egymással összeveti, és az okmányról leolvassa az adatokat. Van lehetőség arra is, hogy a rendszer az ügyfél e-személyijének chipjéből húzza le az azonosításhoz szükséges információkat. Ehhez csak annyi kell, hogy az ügyfél okostelefonjához érintse az igazolványt, de a szelfi és okmányfotó készítés ebben az esetben sem marad el.

A másik megoldás a közvetlen azonosítás, amikor az ügyfelet egy ügyintéző élőben navigálja végig az azonosításon. Ilyenkor az ügyfélről videó kapcsolaton keresztül, az ügyintéző instrukciói alapján készül fotó illetve felvétel, majd az ügyfél az eszköz kamerájába az igazolványát is felmutatja. Minderre egyébként egyes külsős beszállítók is tudnak humánerőt biztosítani.

Az átvilágítási folyamatot integrálni lehet a biztosító online webes felületére: ha az ügyfél kiválasztotta a számára szimpatikus unit linked biztosítást, regisztrál az ügyfélportálon, elvégzi az átvilágítást, majd látni fogja saját ajánlatát és kötvényét – magyarázza Jeney. Van olyan biztosító is, amely a mobilapplikációba illesztené az azonosítást, ez esetben egy jobban működő megoldás lehet az e-személyi chipjéből kiolvasni az adatokat. Mivel az így kiolvasott adatokat nem az ügyfél gépeli be, az adatminőség is elsőrangú lesz.

Elektronikus aláírás

A technológiai szolgáltatók elektronikus aláírást is tudnak adni az ügyfél-átvilágítás mellé, ami azért fontos, mert így az ügyfél alá is tudja írni az ügyintézés során digitálisan elkészülő nyilatkozatokat, dokumentumokat, ajánlatokat. Januártól ezzel kapcsolatban szintén fontos változás lesz, hogy amit az ügyfél „auditált elektronikus hírközlő eszközön” ír alá (amelyen keresztül az ügyfél-átvilágítás is zajlik), az már nem csak írásbeli, hanem teljes bizonyító erejű elektronikus magánokiratnak fog számítani (ami a mindennapokból ismert „két tanús aláírásnak” felel meg).

A szakértő szerint a biztosítási szektorban a szereplők jelentős IT-fejlesztői kapacitáshiánnyal küzdenek, így vélhetően sok szereplő a saját fejlesztés helyett külső szállítókhoz fordul, hogy a szűkös határidőre teljesíteni tudják az elvárásokat. A fejlesztési projekt – ha egy külső szolgáltatóval dolgozik a biztosító – akár 3-4 hónap alatt is le tud futni.

Persze a használhatóság és a UX szempontjából nem mindegy, hogy egy teljes mértékben a biztosítói folyamatokba ágyazott megoldást fejlesztenek, vagy manuális, kézi megoldást vesznek igénybe. Előbbi esetében az ügyfél észre sem veszi, hogy egy külsős szolgáltató auditált eszközén azonosította magát, míg utóbbi esetben az ügyfélnek ki kell lépnie az ügyintézési folyamatból, és egy másik felületen kell elvégeznie az azonosítást (például kap egy e-mailt vagy sms-t egy linkkel, és ezen keresztül történik meg az átvilágítás).

Jellemzően a kisebb ügyszámú biztosítók egyszerűbb, olcsóbb, kisebb erőforrás igényű megoldást választanak, míg a nagyobb tranzakciószámmal dolgozó biztosítók komplexebb megoldásokban gondolkoznak.

Többen felismerték már, hogy most nem csak egy kötelező fejlesztés kipipálásáról van szó, ami plusz befektetést igényel. A távoli ügyfélazonosítás sok időt megspórolhat az ügynökhálózatnak, akik így több üzletet tudnak kötni. Emellett az ügyfeleknek is fontos kényelmi megoldás, azaz igazi win-win helyzetet teremt – mondja Jeney Gábor.

Turzó Ádám, elemző