2023. 02. 23.

Fogyasztóbarát lakáshitelek digitálisan: mire elég egy év haladék?

Ha rövid időre is, de fellélegezhetnek a fogyasztóbarát minősítésre pályázó kereskedelmi bankok: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissített kiírása szerint nem 2023-tól, hanem csak 2024. január 1-jétől kell a „faltól-falig” online bonyolítható jelzáloghitel-igénylés lehetőségét biztosítaniuk ügyfeleiknek.

Hogy az egyéves haladék mennyire nyugtatja meg a szektor szereplőit, egyelőre nem tudni, mindenesetre érdemes közelebbről is megnézni, mit jelent pontosan a hiteligénylés teljes digitalizációja. Nemcsak a bankok, hanem az ügyfelek kedvéért is.

Landolástól igénylésig

Miközben a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál már évekkel ezelőtt megnyílt az út az online számlanyitás és a személyi kölcsönök digitális kezelése előtt, a komplexebb hitelszolgáltatások frontján döcögősebben haladnak a dolgok. Bár a helyzet rengeteget javult az utóbbi időben, továbbra is visszatérő tapasztalat, hogy a hitelfelvételhez tudatosan digitális utat választó ügyfél sem ússza meg feltétlenül a teljes procedúrát anélkül, hogy látogatást tegyen a bankfiókban.

Márpedig a minél kedvezőbb feltételekre vadászó ügyfelek igényei miatt a bankok egyre több hiteltermékükre szeretnének fogyasztóbarát minősítést szerezni. Az öt éve elérhető minősített fogyasztóbarát hitelkonstrukciók jellemzője, hogy az ügyfelek számára könnyebben átláthatók, nincsenek rejtett díjtételek, maximált a költségkeret, és a nap végén kedvezőbbek is, mint az ilyen minősítéssel nem rendelkező ajánlatok.

A minősítés teljesítéséhez azonban az átlátható fogyasztói kommunikáció és a fair hitelkonstrukció nem elég. A bankoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik emailen, egy portálon vagy egy applikáción keresztül az első kattintástól egészen a hitel igényléséig mindent online intézhessenek: a regisztrációt, a hitel kiválasztását, személyazonosságuk igazolását, a szükséges dokumentumok áttekintését, végül a hiteligénylési dokumentumok benyújtását is – lehetőség szerint megszakítás nélkül. (A szerződés megkötéséhez mindeközben továbbra is szükség lesz az ügyfél személyes jelenlétére.)

digitális lakáshitel

Az ügyfél és az MNB egyet akar

Érdekes, bár korántsem véletlen egybeesés, hogy a pályázatban formát öltő erős szabályozói akarat egyre inkább összecseng a fogyasztók igényeivel. A neobankok évek óta arra kondicionálják a magyar ügyfeleket, hogy egy okostelefonnal a kézben mindent el lehet intézni – nem csoda, hogy ma már ugyanezt várják el az igazi bankoktól is.

Tavaly közzétett országos kutatásunk szerint már a 60 év felettiek is erősen belekóstoltak az online ügyintézésbe: 39 százalékuk a pénzügyeinek legalább háromnegyedét digitálisan intézi, 27 százalékuk pedig minden egyes tranzakciót ilyen eszközökkel bonyolít. (Fun fact: közülük minden tizedik már neobanki szolgáltatást is használ.) Az ügyfélfronti digitalizáció elvárásának relevanciáját erősíti, hogy kortól függetlenül 10-ből 3 válaszadó azonnal otthagyná a szolgáltatóját, ha az egyik napról a másikra beszüntetné a digitális csatornáit – még akkor is, ha egyébként elégedett a szolgáltatások árával és minőségével.

Az általános fogyasztói elvárás, hogy mindent el lehessen intézni egy okostelefonról, időközben olyan pénzügyi szolgáltatásokra is ránehezedett, amelyeket sem a Revolut, sem a társai nem tudnának biztosítani: ilyen például egy lakáshitel  felvétele. A neobankok mellett ráadásul egyre népszerűbbek a bankok partnereként, de részben versenytársaként is megjelenő online pénzügyi marketplace-ek, amelyek ugyancsak nagyon erősek digitális ügyfélélményben. A bankoknak tehát bizonyos értelemben most náluk és az éllovas challengereknél is progresszívebbnek kell lenniük, ha el akarják nyerni a fogyasztók kegyét és a hatóság jóváhagyását.

Válságban fejleszteni

Az MNB és a banki ügyfél tehát most egyet akar, így ez az a pillanat, amikor azoknak a pénzügyi szolgáltatóknak is bele kell vágni a digitális fejlesztésekbe, amelyek eddig halogatták ezeket. Mindezt ráadásul olyan gazdasági környezetben kellene megtenniük, amely pillanatnyilag nem éppen a tömeges lakáshitelfelvétel felé hajtja a lakosságot. Bár egy ilyen év előtt egy komplexebb digitális projektből egyelőre talán csak a munka és a ráfordítás látszik és az instant eredmény még nem, arra bíztatnám őket, hogy ne torpanjanak meg.

Hiszen láttunk már hasonlót, nem is olyan régen. A COVID járvány már megtanította az üzleti élet szereplőinek, hogy mi a kifizetődő taktika nehéz időkben: a világjárvány első, lezárásokkal nehezített hullámát digitális fejlesztésekre használók gyakorlatilag a gazdaság minden szegmensében komoly versenyelőnyre tettek szert. Ugyanez a logika érvényesül most is: ha a válság hullámai elvonulnak, a visszatérő ügyfeleket a digitális csatornákon minden korábbinál gyorsabban és nagyobb tömegben tudják eljuttatni a szerződéskötésig a bankok.

A legtöbb helyen nem a nulláról kell nekirugaszkodni a fejlesztéseknek, sőt. A pénzügyi szektor Magyarországon mindig elsőként karolta fel az új és hasznos technológiákat. Ha nem is end-to-end online üzemmódban, de sok helyen remekül működnek az ügyfélportálok és a mobilappok. Az ügyfeleknek sok helyen már nem kell bemenni a fiókba, helyette távolról, videóhíváson vagy okostelefonos szelfivel is azonosíthatják magukat, és már láttunk jó példákat az online szerződéseket szentesítő minősített elektronikus aláírások alkalmazására is.

A technológiák tehát itt vannak velünk, ahhoz, hogy a hitelfelvétel az első kattintástól egészen az igénylés benyújtásáig szakadásmentesen digitális legyen, elsősorban a megoldások összekötésére és rendszerbe szervezésére lesz szükség. A most kapott egyéves haladék azoknak a pénzintézeteknek is jó hír, akik az alapoktól kezdenek bele a hitelfelvétel digitalizálásába. 12 hónap alatt olyan, gyorsan és kényelmesen bejárható online utakat lehet építeni, amelyekről az évtizedeken át személyes ügyintézésre kondicionált ügyfelek sem akarnak majd letérni.

Írásunk a Portfolio.hu-n jelent meg.

Telefonos konzultáció
Ha szeretnél többet tudni a témában, kérd ingyenes telefonos konzultációnkat!

    Név

    Cég

    Telefon