Blockchain a telekommunikációban: mikor indul a lánchívás?

Ha rajtunk múlik, akár már jövőre, de az iparág többi szereplőjére is szükség lesz hozzá. Addig is elmondjuk, hogyan tehetné szebbé a blockchain nemcsak a szolgáltatók, de az előfizetők életét is.

A szállítmányozástól a pénzügyi szolgáltatásokig ma már szinte mindenhol használnak blockchain technológiát, és aki arra fogad, hogy előbb-utóbb a telekommunikáció világát is átformálja, valószínűleg nem téved nagyot.

Érdekes, hogy itthon a szektor mintha lassabban reagálna a fejleményekre, mint a többi iparág. Míg az USA-ban egészen komoly projektek születnek, itthon egyelőre a szakmai beszélgetések is hiányoznak a blockchain lehetőségeiről.  

Pedig a technológia felkarolásával az egész hazai szektor nyerne. A mobilcégek többféle költséget is lenyeshetnének vele, biztonságosabbak lehetnének a szolgáltatásaik, és egy sor új innovációval is megörvendeztethetnék előfizetőiket. De nézzük sorban, hogyan.

1. Trükkös hívások kivédése

A Deloitte szerint évente 38 milliárd dollárnyi kárt okoznak a csalások a globális távközlési piac számára, de a trükkös hívások miatt vélhetően itthon is évi több milliárd forint veszteség éri a mobilszolgáltatókat.

A mobil nagykereskedelmi díjelszámolások EU-n belüli változásai miatt az elmúlt években újfajta számcsalás terjedt el. Ilyenkor az Unión kívülről – például Ázsiából – telefonáló fél úgy tesz, mintha hívását az EU-ban indította volna, hiszen az így lényegesen olcsóbb tarifa alá esik.

A jelenlegi technológiákkal a hasonló csalások ellen szélmalomharc a védekezés, hiszen a szolgáltatók biztonsági lépéseire mindig újabb trükk a válasz. Egy olyan BC alapú távközlési rendszerben, amelyet minden szolgáltató egyszerre ellenőriz, az ilyen csalás lehetősége azonban kizárt, hiszen a hívásban résztvevő minden fél pontosan azonosított. Nem olcsó kiépíteni, de ha évente milliárdokat takaríthatunk meg vele, valószínűleg be fogja hozni az árát. 

2. Kéretlen telefonok kiszűrése

A kéretlen hívások ugyancsak elkerülhetők lennének a BC használatával. Amerikában gyakori, de Európában is terjed az a manipulatív cold call technika, amikor az értékesítési ügynökök olyan körzetszámról hívják fel a fogyasztót, amely annak korábbi lakóhelyéhez vagy szülővárosához kötődik.

A hívott fél gyanútlanul veszi fel a telefont, arra számítva, hogy régi ismerős vagy rokon keresi, és mielőtt észbe kapna, máris igent mondott egy akciós hétvégi wellness ajánlatra. Egy BC alapú rendszerben ez nem történhet meg, hiszen a blokkláncot szinte lehetetlen meghekkelni – mindig egyértelmű, hogy ki a hívó fél.

3. Vezessük be a valós idejű elszámolást

Egy-egy mobilhívás létrejöttében egyszerre több szolgáltató is részt vesz, így aztán a tranzakcióik egymás közötti elszámolása meglehetősen bonyolult. A folyamat lassú, nem valós időben történik, és viszonylag sok hibalehetőségét hordoz magában, hiszen több ország operátora és köztes szereplője között zajlik.

A hívásfájlok és ellenértékük egymás közti nyilvántartása egy BC alapú rendszerben minden korábbinál átláthatóbb és precízebb lenne. A technológia akár az azonnali, real-time elszámolás előtt is megnyitná az utat, és az előfizetőik felé is pontosabban számolhatnának el a szolgáltatók. 

4. Jöhet az igazi mobilfizetés, Afrika mutatja az utat

A valódi mobilvásárlás Magyarországon a mai napig nem tudott széles körben elterjedni, hiszen a legtöbb mobilapp mögött továbbra is egy pénzintézet szolgáltatása áll. Kissé gonoszan azt is mondhatnánk, a valódi mobilfizetésben még Afrika is előttünk jár.

Kenyában ugyanis sokkal több kiskereskedelmi, bolti vásárlást bonyolítanak mobilon, mint nálunk – persze éppen a banki infrastruktúra hiánya miatt. 2017-ben a kenyaiak 607,4 millió mobil tranzakciót kezdeményeztek, nagyjából 16,9 milliárd dollár értékben. Ezen a hihetetlen forgalmon öt nagy mobilszolgáltató osztozik, de legnagyobb részéért a minden tekintetben élenjáró Safaricom a felelős. Az ügyfelek telefonszámmal azonosítják magukat, és a fizetést is a szolgáltatón keresztül intézik, a mobilszámla rendezésével együtt.

Ott persze mindehhez nem használnak semmilyen különleges technológiát, de a biztonságos fizetést garantáló blockchainnel itthon és Nyugat-Európában is előbbre lehetne mozdítani a mobilfizetés ügyét. Bármely mobilvásárlásunkat intézhetnénk bankszámlaszám és bankkártya nélkül pusztán a telefonszámunkkal, pontosan úgy, ahogy a parkolásnál vagy autópálya-matrica vásárlásnál tesszük.

Mi kell ahhoz, hogy mindez valóság legyen?

A legfontosabb feltétel természetesen, hogy a mobilszolgáltatók egyáltalán hajlandóak legyenek blockchain alapon működő rendszereket bevezetni saját infrastruktúrájukba. Első lépésként egy privát, zárt – de a többi szolgáltató számára is hozzáférhető – BC megoldás lehet a reális megoldás, amelyben az egymás közti nagykereskedelmi elszámolásokat lehet rendezni. Később pedig jöhetnek az ügyféléményt közelebbről is érintő, izgalmasabb fejlesztések.

Fejlesztői oldalról pedig releváns problémafelvetések, use case-ek, életképes projektjavaslatok kellenek. Az első lépést mi már megettük: elindítottuk a közös gondolkodást az év elején megnyílt budapesti Blockchain Competence Centerrel, amely különböző iparágak szereplőinek segít a blockchain adaptálásában saját területükön.

Velük együtt éppen azon dolgozunk, hogy a távközlés számára is fontos kérdéseket, fejlesztési lehetőségeket azonosítsunk. A párbeszéd tehát elkezdődött, örömmel vesszük, ha mások is csatlakoznak hozzánk.

Várjuk a közös gondolkodásra nyitott szolgáltatók, fejlesztők és más telekommunikációs vállalatok jelentkezését a blockchain@comnica.com címre.